„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2017. október 5., csütörtök

Julie Klassen: A ​néma nevelőnő


A General Press Kiadó jóvoltából ismét időutazást tehetünk az 1800-as évek világába Julie Klassen kalauzolásában. A kirándulásra a Blogturné Klub hat bloggere vállalkozott, a turnéval tartva érdekességeket tudhattok meg a történetről. Sőt, ha részt vesztek a nyereményjátékon, még a könyv egy példánya is a tiétek lehet.

KÖNYV ADATAI:
Kiadó: General Press
Megjelenés: 2017. szeptember 19.
Eredeti megjelenés: 2010
Oldalszám: 416
Fordító: Melis Pálma
ISBN: 9789634520450

Olivia Keene épp egy lánynevelő intézetbe tart, hogy állás után érdeklődjön, amikor a kíváncsisága letéríti az útjáról. A környék egyik nemesi családjának otthonában ugyanis estélyt adnak, és a lány mindenáron vetni akar egy pillantást az előkelő társaságra, és ha szerencséje van, a birtok tulajdonosára is, akit valamiféle titokzatos, megmagyarázhatatlan kapcsolat fűz az anyjához. Balszerencséjére azonban rajtakapják, ahogy egy fa mögött rejtőzve véletlenül kihallgat egy bizalmas beszélgetést a ház ura és annak fia, az ifjú Lord Bradley között. Egy beszélgetést, amely, ha kitudódik, óriási botrányba keverheti a családot. Lord Bradley ezért úgy dönt, ő maga ajánl munkát a lánynak, hogy ott tartsa a birtokon, amíg meg nem győződik róla, hogy nem ártó szándék vezeti. A két fiatal közti kényszerű ismeretség lassan szerelemmé mélyül, a múltjuk azonban veszélyezteti a törékeny vonzalmukat. Vajon van esélyük a boldogságra, ha a titkaik napfényre kerülnek?



A General Press Kiadótól már megszokhattuk az igényes történelmi romantikus könyveket, így nem meglepő. hogy felkeltette az érdeklődésemet A néma nevelőnő megjelenésének híre. Julie Klassentől eddig még nem olvastam, de a fülszöveg ígéretesnek tűnt, így igazából nem volt akadálya annak, hogy ne olvassam a könyvet. Már úgyis viszonylag régebben olvastam a műfajban.
A történetünk középpontjában Olivia Keene áll, akit először a prológusban gyermekként ismerünk meg. Olivia nagyon jól ért a számokhoz, ami az apját büszkeséggel tölti el, a helyi fogadóban számtalanszor kérkedik a lánya fejben számolási képességével. A prológusban azt a pillanatot tárja elénk az írónő, amitől a lány úgy érzi, egy életre csalódást okozott apjának, emiatt hidegült el a viszonyuk: amikor apja egy gazdag férfit hív ki, hogy a gyerekük mérjék össze a matektudásukat, a lány – megsajnálva a fiút – nem mondja ki a helyes megoldást. Már csak azért is tartottam fontosnak felvázolni a történet elejét, mert ez a rossz apa-lánya kapcsolat adja a vázát az egész történetnek. Ezért is lehet az, hogy amikor egy nap a már felnőtt Olivia hazamegy, és úgy látja, hogy édesanyját a saját apja fojtogatja, hirtelen felindulásból leüti. Az anyja megijedve elküldi a lányt, hogy tanítson a távoli lányiskolába, ahová majd később ő is utánamegy. Ezután pedig a már fülszövegben is ismert események következnek, Olivia véletlenül kihallgat egy magánbeszélgetést egy gróf és fia között, így kényszerül be a Bradley családba nevelőnőként. És hogy miért is néma a mi nevelőnőnk? Nos, a lányt megtámadják – többször is – út közben, és fojtogatás nyomai miatt valóban megnémul egy időre. Utána ez inkább már csak képletesen áll fent, ugyanis a Bradley családot őrző nem kevés titok miatt kell némának maradnia a kedves nevelőnőnek.


A lány az elején nem igazán találja helyét az új otthonában, ami talán nem is csoda, hiszen Lord Bradley igencsak barátságtalanul bánik vele. Nevelőnőként nagyon magányos is egyben, hiszen ezzel a titulussal nem tartozik se a személyzet, se a család tagjai közé. Olivia egyébként nagyon bájos teremtés volt, de nem kellett félteni őt akkor sem, ha éppen ki kellett állnia magáért. Lord Bradley kezdeti ellenségeskedése is elhalványul egy idő után, és a vonzalom is kialakulni látszik kettejük között.
A könyv a maga 412 oldalával nem éppen egy rövid regény. A történet is igencsak lassú lefolyású, a karakterek és események részletesen ki vannak dolgozva. A könyv hosszának másik oka, hogy nagyon sok titok és félreértés bújik meg benne, ezek magyarázata, az olvasó felvilágosítása, hogy minden pontosan a helyére kerüljön, nem történhetett meg pár oldal alatt. És az igazat megvallva nekem ez tetszett. Annak ellenére, hogy Klassen a szerelmi szálat nagyon szerényen vitte előre, persze az a bizonyos feszültség szinte mindig fent állt a szereplők között, de a kibontakozására szinte a légvégéig várnunk kellett. Inkább a családi problémákra - ami mind Lord Bradleynek, mind Oliviának kijutott -, a rejtélyek megoldásra, és ha furcsának is hangzik egy 19. században játszódó regényben, de Olivia önmegvalósítására helyezte a hangsúlyt.
A néma nevelőnő talán nem sorolható a „megszokott” történelmi romantikusok közé, hiszen a romantikus vonal, és ebből kifolyólag a szenvedélyesebb jelenetek igencsak háttérbe kerültek. Ennek ellenére én nagyon megkedveltem Klassen stílusát, elképesztően jól irányította az eseményeket. Habár a történet lassan bontakozik ki az olvasó előtt, én egy percig sem unatkoztam, mert az írónő mindig gondoskodott arról, hogy okozzon kisebb-nagyobb meglepetéseket. A karakterábrázolásba is belecsempészte ezt a fajta titokzatosságot, többeket nem engedett teljesen kiismerni, hogy aztán amikor eljön az idő, megláthassuk a valódi énjüket.

Nem akarom senki kedvét elvenni, amikor azt írom, hogy a romantika kevés szerepet kap a könyvben, hiszen a háttérben végig érződik ez a fajta feszültség is a főhőseink között, csak éppen a korhoz talán jobban igazodva kisebb lángon ég. Ennek ellenére én nagyon megkedveltem az írónő stílusát, és úgy egészben a történetet is, nem is tudtam máshogy értékelni, mint 5 pontosra. Biztos vagyok benne, hogy fogok még olvasni az írónőtől!

Értékelés: 5/5



NYEREMÉNYJÁTÉK
Julie Klassen történeteiben nem idegen elem a nagy írónő elődök munkáinak felbukkanása. Mostani játékunkban idézeteket olvashattok ezen szerzők valamely könyvéből. A feladat, hogy rájöjjetek, melyik regényből származik az idézet, a könyv címét pedig beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.

Vigyázz, ember, nézd meg, mibe ugrasz! Bájos, varázsos teremtés, de ne feledd, ami a szerelmesnek a legdrágább vonzerő, a férj számára gyakran a legkeservesebb gyötrelem!

Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.




További állomások
10.01. - Szembetűnő
10.02. - Kristina blogja
10.05. - Könyvvilág
10.06. - Betonka szerint a világ…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése